Hey.
...Vannak pillanatok. Pillanatnyi érzések, amik egyszerűen csak kitörnek belőled. Látják rajtad, a szemedben, az arcodon, hogy valami nincs rendben, de te csak azt hajtogatod, hogy *semmi bajom* de ők nem képesek felfogni, pedig igaz. Majd azt mondogatják, hogy semmi sem történik ok nélkül. Na ez ebben az esetben nem így van. Nem tudom az okát, egyszerűen nem tudok nevetni. Nehezemre esik felfelé görbíteni a számat. Túl erősen húz lefelé. A mély felé. Aztán ez a röpke pár perc elsuhan és újra visszatérek önmagamhoz és már nem küszködöm a torkomban lévő gombóccal és a szememben lévő könnyekkel. Elmúlik és újra mosolygok...
Molly.xX
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése