"Ez egy megtartó közeg"
Élményeink
a Katona Klubból
Amikor összeállt kiscsapatunk, szinte
az első perctől egyértelmű volt, hogy valami "színházas" dologról
szeretnénk írni. Molly és Nóri is jártak különböző színjátszó körökbe, tőlük
nem állt távol ez a világ. Na persze, én is jártam úgy két évet, de hatodikra
feloszlott az iskolai drámakör, mégpedig érdekelődés hiányában. Az én
érdeklődésem viszont továbbra is fennmaradt. Kíváncsi voltam, hogy születik meg
egy darab, mitől több ez szövegtanulásnál, és egyáltalán milyen viszony van a
színészek és alkotók között.
Jött az ötlet, hogy töltsünk egy napot
olyan fiatalokkal, akik a Katona József Színház ifjúsági programjába, a Katona
Klubba járnak.
Vasárnap
van, fél kettő. Vági Eszter színházpedagógussal a Katona
előtt találkozunk. Ő három éve került a Katona színház-pedagógiai programjába,
jelenleg pedig ő a vezetője annak a korcsoportnak, ahová mi látogatást teszünk.
De
mi is az a Katona Klub?
A
Katona Klub a Katona Ifjúsági programjának az egyik része. Az ifjúsági program
öt éve működik, amelyet Végh Ildikó alapított az idő tájt, amikor Máté Gábor
átvette a színház igazgatását.
Javarészt
15-23 évesekből áll a Klub, akik heti egy - míg egy intenzívebb időszakban -
akár heti kétszer bejárnak a színházba. Különböző színházi jellegű projekteken
dolgoznak, különböző témák mentén, amelyeknek az esetek nagy többségében egy
színházi előadás a végeredménye.
Vági Eszter csoportja egy olyan
előadást rak össze, melyben saját és eredeti Csehov szövegek is szerepelnek. Az
"Akarok még valamit mondani" projektjük alapjául a nagyszínpadon is
futó dráma, a Sirály szolgál.
Ezt Stermeczky Zsolt Gábortól tudjuk
meg, és rögtön meg is kérdezzük tőle, hogy ő melyik szerepet játssza a
darabban. Érdekes választ kapunk.
"Amiket
mi csinálunk, az nincs feltétlenül karakterekre bontva, illetve több mindenkit
játsszunk. Általában különböző jelenetekből, etűdökből áll össze az előadás.
Ezek nem futnak össze egy kerek történetbe. A hangulat az, ami az egységét
adja."
Kettő
óra. Kezdenek visszaszállingózni az emberek
az ebédszünetből: van, aki zongorázással tölti az időt, más már a jelenetére
melegít. Mindenki kedvesen üdvözöl minket, mialatt lepakolnak és leveszik a
cipőjüket. Igen, itt hamarosan mi leszünk csak azok, akiknek kopog a cipőjük
sarka.
Rövid megbeszélés és folytatódnak a párhuzamos
próbák.
Eszter a nagyteremben Antal Bálint és Tenke
Máté jelenetéhez ad tanácsokat. A két fiú törzsiszerű ütemekkel dolgozik, de
Eszter arra figyelmezteti őket, hogy így a forma el fogja vinni a jelentést.
Azon töprengenek a Csehov részlet kapcsán, hogy ez inkább két ember szövege,
amit írtak a fiúk, vagy egy emberré. Így is elpróbálják, azonban egyértelművé
válik, hogy ebben az esetben húzniuk kell a szövegből. Eszter amellett van,
hogy dramaturgiai szempontból még "gatyába kell rázni" a dolgot, hogy
a tartalom is hangsúlyt kaphasson.
Egy szobával arrébb Stermeczky Zsolt
Gábor, Tóth Tamás és Czinke László tanakodnak azon, hogyan kerüljék el Szorin
idős emberként való ábrázolását. Egy új vonalat vetnek fel, miszerint Szorint
érdemes lenne szerencsétlennek ábrázolni, míg Laci figurájára, Trepljovra a
felpörgöttség lenne a jellemző.
Megint egy kicsivel odébb Bácsi
Gabriella és Lázár Gábor, azaz Gabi és Gabe azzal foglalkoznak, hogyan tudnák a
szövegüket átírni saját nyelvükre. Mi maradjon és mi menjen? Ez itt a kérdés.
Háromnegyed
négy. Nem is értünk végig az összes
csoporton, máris újabb közös megbeszélés. Ki hova jutott? Hogy állnak a
jelenetek?
Négy
óra. Eszter nemcsak megnézi, hanem fel is
veszi Brozsek Niki, Gyimesi Bálint és Simonyi-Lengyel Mira közös jelenetét
(később kiderül, hogy elégedett volt azzal, csak ritmusilag kell kitisztítaniuk
azt), majd át is adja a nagytermet a
Gabi-Gabe párosnak, akiknek Szabó Éva segít szövegük színrevitelében.
Arkagyina és Petrusa karakterénél a
hitelesség a fő kérdés. Ki fog derülni, hogy ők testvérek? Ha ez nem
tisztázott, nem biztos, hogy az fog lejönni, amit szeretnének. Éva további
hasznos ötletekkel látja el őket, aztán Eszter is megérkezik. Az ő kérésére,
valamint a tanácsokat beépítve Gabiék újra eljátsszák a jelenetet.
Eszter szerint működik a jelenet.
"Mindent elhiszek, amit csináltok.
Gondolat van mögötte. Viszont rettenetesen lassú."
- mondja nekik, majd arra ad tippeket,
hogy tudnák felgyorsítani az akciósort.
Fél
hat. Közös összeülés, újabb egy óra az
egyéni munkára. A nagytermet most Czinke László, Csermendy Éva
"Vica", Kalmár Gábor "Gabó" és Stermeczky Zsolt Gábor,
valamint Túri Dániel veszik be. Egy olyan részen dolgoznak, amelyet maguk közt
csak Céllövöldés jelenetként emlegetnek. Zsolt rendezőként működik közre, míg
Doktor Csehov szerepében Laci marionett bábukként irányítja a többieket,
merthogy ez a pár perc erről fog szólni. A koreográfiát ezért lépésről-lépésre
meg kell tervezni, mindenki beledobja a saját ötleteit és mire egy óra eltelik,
egyre jobban kikristályosodik a kép előttük.
Háromnegyed
hét. A próba vége. Mindenki szedelőzködik:
cipőt húznak, pakolnak, egy páran odajönnek hozzánk, hogy mikor olvashatják el
a cikkünket, aztán lassan kiürül a próbaterem.
Ha pedig ahhoz is kedvet kaptatok, hogy
csatlakozzatok a programba, akkor figyeljétek a www.behivo.hu oldalt, ahol
szeptemberben lesz meghirdetve a jelentkezés.